40 éves jogász vagyok, életkoromnak megfelelő egészségi állapotban, némi súlyfelesleggel. A munkaidőm 95 %-ban irodai ülőmunkát végzek. 2 hónapja elkezdett fájni a hátam, a bal lapockám egy pontosan körülhatárolható részén. A fájdalom napról napra fokozódott, végül már permanensnek lehetett mondani, a nap folyamán egy 10-es skálán 5 és 9 között váltakozott.

Végül már aludni is csak egy bizonyos pózban bírtam.

Elkezdtem gyulladáscsökkentő hatású fájdalomcsillapítót szedni izomlazítóval kombinálva, amely átmenetileg enyhített a helyzeten, azonban a gyógyszer elhagyásával, vagy a dózis csökkentésével a fájdalom azonnal visszatért.

Egy orvos ismerősöm javaslatára, és utólag bevallva némi szkepticizmussal, "nincs vesztenivalóm" alapon jutottam el Évához, ugyanis ahhoz még fiatalnak éreztem magam ahhoz, hogy ezzel a szituációval megbékéljek. Az első alkalommal az anamnézis felvétele során részletesen elmagyarázta nekem a terápia lényegét, illetve, hogy az eredendően az oki- és nem a tüneti kezelésre fókuszál, illetve ismertette a kezelés után várható mellékhatásokat (amely jellemzően izomláz formájában jelentkezik).

Az első kezelés után egy napig valóban izomlázam volt, de ezzel párhuzamosan a panaszaim 80 %-a megszűnt, és maga a fájdalom is időszakossá, illetve lényegesen enyhébbé vált.

A második kezelés után pedig tünetmentessé váltam.

Tekintettel arra, hogy a gerincemmel kapcsolatban vannak még egyéb problémák, tervezek további látogatást is tenni Évánál, de hatalmas sikerként éltem meg, és rendkívül hálás vagyok neki azért, hogy rövid idő alatt, gyógyszerek igénybevétele nélkül ilyen remek eredményt ért el nálam.

A fájdalom megszűnése lehetővé teszi, hogy bizonyos életmód változtatásokat is eszközöljek, illetve visszavezessem életembe a rendszeres sportot, amely részben ellensúlyozni tudja a munkám miatti mozgásszegény életmód káros hatásait.

Dániel